"Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)

2010. november 9., kedd

Mindent letarolt a Marcalban a vörösiszap

Még nincsenek forgatókönyvek arra, hogy hogyan népesítsék be a lúgos vörösiszap miatt teljes élővilágát elvesztő Marcalt. A folyót sújtó iszapkatasztrófa több szempontból is veszélyesebb, mint a tiszai ciánszennyezés volt. A Marcal menthetetlen volt, de a Rába és a Duna valószínűleg megússza.

Jelenleg a kárfelmérés tart a vörösiszap lúgos hatása miatt teljes élővilágát elvesztő Marcalon. A Pannon Egyetem szakértői a hatóságokkal azon dolgoznak, hogy a Kolontáron átfolyó Torna patakban megszüntessék a szennyezést. A Pannon Egyetem Környezetmérnöki Hivatala szerint október 8-án délután 1 órakor 8,5-8,6-os pH-értéket mértek a kolontári hídnál, de hozzátették, a lúgos hatást csökkentő anyagok adagolásának közelében mindig alacsonyabbat mérnek. Szerintük jelenleg a vörösiszap kiszáradásának és porzásának megakadályozása a legfontosabb feladat.

"A vörösiszap azért veszélyes, mert tele van lúggal, ha felkapja a szél, és az orrunkba kerül, az olyan, mintha hipót préselnének bele"


Bár a Marcalba továbbra is vörös színű víz áramlik, Dobson Tibor kármentési szóvivő szerint már nem tartalmaz mérgező anyagokat. Azt mondta, az átszakadt mellett lévő tározóban a nyomást kell csökkenteni, emiatt összesen 100 ezer köbméter vizet kell átszivattyúzni a patakba. Ez azonban lekezelt, lúgtalanítva van, de a vörös színe megmarad.
"A Marcal élővilága kipusztult, de a Rábát és a Dunát sikerült megmentetni. Nem is volt más választásunk, a lúg tönkreverte a Marcal élővilágát" - jelentette ki Dobson, arra utalva, hogy a gipsz és az ecetsav nem okozott további környezeti károsodást.

A Marcal középső szakaszát, a 8-as főúttól 60 kilométeren át Győr irányában a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felügyeli. Nádor István, a szervezet igazgatója szerint a folyó felső szakasza jelenleg is vörös, de folyamatosan adagolják bele a gipszet és az ecetsavat, így a Marcal alsó szakaszánál, már sárgás, barnás a színe. Szerinte a gipsznek és az ecetsavnak különösebb utóhatása nem lesz a környezetre, csak a kárelhárítás után ki kell lapátolni a folyómedret a leülepedő gipsz miatt. "A folyó halállománya az utóbbi időben nőt, sokat javult, így ilyen szempontból sem hiányzott a mostani katasztrófa".

Semmi nem maradhatott életben

A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet megbízott igazgatója, Figeczki Gábor azt mondta, becsléseik szerint 3-5 éve is lehet, mire visszaáll az élővilág egyensúlya a Marcalban. Figeczki szerint a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez képest abból a szempontból súlyosabb a mostani szennyezés, hogy a cianid valamennyire szelektív, így a gerinctelen állatokat, illetve a növényeket annyira nem sújtotta, a lúg miatt viszont a Marcalban semmi nem maradhatott életben. Különbség lehet az is, hogy a vörösiszap lerakódhat a Marcal medrében és a partján is (a Marcal és a Torna találkozása után deciméterekkel megemelkedett a víz szintje).

Forrás: Katasztófavédelmi Főigazgatóság
A Marcal szakaszainak pH-értéke október 8-i adatok szerint

Emiatt szükségessé válhat a folyómeder kikotrása. A környéket ismerő vadászok azt állítják, hogy nagyon sok halott vadállatot találtak a folyó közelében. Több állat is megfulladhatott a hirtelen megemelkedő vízszint miatt, de elképzelhető az is, hogy a nagyobb testű állatok pusztulását égési sérülések okozták, azt viszont nem valószínű, hogy az állatok ittak a vörös színű, büdös folyóból.

A Tisza 3-4 év alatt népesült be újra

Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés 2000. január 30-án történt, amikor százezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött ki az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányavállalat ülepítőjéből a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került a mérgező anyag. Itt is a Zazar község közelében lévő ülepítő gátja szakadt át, a vállalatnak még kárelhárítási terve sem volt.
A ciánszennyezés két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, óriási károkat okozva. A folyóban élő élőlényekre halálos cián koncentrációja a megengedett határérték 180-szorosa volt, így a magyar vízügyi szervek hiába próbálták mérsékelni a szennyezés hatását. Becslések szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el, a tömeges halpusztulás után hetekig tartott a tetemek eltávolítására. A Tisza végül a vártnál gyorsabban helyrejött, először az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya állt helyre, majd 3-4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét jelen volt a Szamosban és a Tiszában.

A Kolontár közelében lévő vörösiszap-tározónak október 4-én szakadt át a gátja. A kiömlő vörösiszap Devecseren, Kolontáron és Somlóvásárhelyen is komoly károkat okozott. A szerencsétlenségben hét ember életét vesztette, és több mint százötvenen megsérültek.

2010. szeptember 24., péntek

Igyál az egészségedért!


Víz nélkül nincsen se élet, se egészség. Egyes vélemények szerint a betegségek közel 90 százalékát "megisszuk", ami elgondolkodtatóan magas arány. Ezért nem mindegy, milyen minõségû a nap mint nap elfogyasztott, éltetõ víz.

Testünk mintegy százaléka víz, egészséges működésének fenntartásához pedig naponta legalább 1,5-2 liter ivóvízre van szükségünk. Ezt sokféle formában vehetjük magunkhoz: míg egykor kutakat fúrtak, vagy bátran fogyasztottak csapvizet, ma már az ijesztő mértéket öltött környezetszennyezés miatt kevesen merik ezt megkockáztatni. Áttértünk az ásvány- és forrásvizekre, sőt megjelentek a piacon a steril vizeket kínáló cégek is, akik vitákig menően igyekeznek kiszorítani ásványvizes versenytársaikat.

Az, hogy a csapvíz mindennapi fogyasztása miért nem egészséges, nem vitatott. A különféle mesterséges tisztítási eljárások közül nálunk a klórozás a legelterjedtebb, ami többek között a hazai vízvezetékrendszer elöregedése miatt talán az egyik leghatékonyabb baktériumölő megoldás. Ám nemcsak az íze rossz, de egy amerikai kutatócsoport szerint hatására rákkeltő anyagok keletkeznek a vízben. Az UV-fényes és peroxidos kezelés szabadgyökök kialakulásához vezet, m
elyek gyengítik az immunrendszert és elősegítik a daganatképződést. A hagyományos vízszűrés pedig állítólag azért nem megbízható, mert segítségével csak bizonyos méretű szennyezőanyagok távolíthatók el.
 

Ásványvíz, forrásvíz vagy tisztított víz?

Az ásványvizek és forrásvizek közti alapvető különbség keletkezésükben rejlik. Míg az ásványvizek lassan szivárognak át a talaj felszín alatti rétegein, a forrásvizek vagy hegyi vizek felszínre törésük előtt csak néhány napot töltenek a hegységek gyomrában. Emiatt az ásványvizek több ásványi anyagot oldanak magukba, mint a forrásvizek. A tisztított vizet kínálók egyik kifogása az ásványvizek ellen az, hogy szervezetünk vízben oldott ásványi anyagokkal való terhelése egészségkárosító, ugyanis lerakódásokhoz, vesekőképződéshez, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Véleményük szerint a táplálkozással minden szükséges ásványi anyag és nyomelem bejut a szervezetünkbe. Ezt az ásványvízpártiak sem cáfolják, de szerintük csak ideális esetben van ez így, vagyis akkor, ha zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű lisztből készült termékekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozást folytatunk, nem végzünk fizikailag megterhelő munkát, és nem szedünk gyógyszereket. Ezt azonban manapság igen kevesen mondhatják el magukról, ezért szükség van arra, hogy a hiányzó elemeket a vízből pótoljuk. A kiválasztó és keringési rendszerünk megterhelésének elkerülése érdekében az ásványvizet kínálók a különféle összetételű, nem túl magas ásványi anyag tartalmú vizek rendszeres, tudatos váltogatását javasolják. Sőt azoknak, akiknek naponta legalább 4-5 liter vizet meg kell inniuk, csak az ásványi anyagban szegény forrásvizek rendszeres fogyasztását tanácsolják. Az ásványi elemeket nagyon magas arányban tartalmazó, egészségügyi okokból fogyasztandó gyógyvizek pedig kifejezetten orvosi ellenőrzés mellett alkalmazandók.
A másik kritika, amelyet a steril vizek pártolói az ásványvizekre rónak az, hogy a vízben oldott ásványi anyagok inorganikusak, ezért nem tudnak hasznosulni az emberi anyagcsere-folyamatokban. Kutatások igazolják azonban, hogy a szervezet oldott formában jobban tudja hasznosítani az ásványi anyagokat.
 

Természetes vagy mesterséges?

Az emberi szervezet számára mindig a természetes formában bevitt dolgok a leghasznosíthatóbbak, és így a legegészségesebbek. Az ásványvizek a szennyeződésmentes, mély rétegekből származnak, termelésüket szigorúan szabályozzák. Néhány esetben fordul csak elő mesterséges beavatkozás, amikor egy ásványi összetevő olyan nagy mennyiségben van jelen, hogy egy részét ki kell vonni. A minőségileg ugyancsak folyamatosan ellenőrzött, tiszta forrásvizek esetében még ez sem fordul elő, így ezek teljesen természetes ivóvizek.

A csapvíz tisztítására manapság alkalmazott, fordított ozmózis elvén működő, háztartásokba beszerelhető tisztító berendezések által előállított víz nemcsak a szennyeződésektől, de minden ásványi anyagtól és nyomelemtől is megfosztja a vizet, amelynek hosszútávú fogyasztása az egészséget súlyosan veszélyeztetheti. A hiányzó ásványi anyagokat egy patron segítségével ugyan pótolni lehet, ám kérdéses, hogy a sterilizálás, majd a szükséges anyagok mesterséges bejuttatása mennyire egészséges. Ugyanez a probléma az ásványi anyagokkal dúsított, palackozott vizek esetében is. A szintén steril desztillált víz, ami semmiféle életcsírát, ásványi anyagot és nyomelemet nem tartalmaz, teljesen átmossa a szervezetet, ezért hosszú távon veszélyes fogyasztanunk, mert olyan létfontosságú elemek kiürülését eredményezi, melyek hiányában felborul a szervezet ionháztartása, és idegrendszeri zavarok, izomgörcsök, enzimhiány, súlyos esetben pedig kómás állapot léphet fel. Rövid, kúraszerű alkalmazása azonban kiválóan alkalmas a szervezet méregtelenítésére.

A víz és az emberi szervezet

Az egyre nagyobb mértékben szennyezett természetes víz körforgásba kapcsolódik be az emberi vízfogyasztás körforgása.
Kútjainkkal a talajból vételezünk vizet, majd a használat után juttatjuk vissza tavainkba, folyóinkba, a természetes körforgásba. A kinyert vizet megpróbáljuk -feleslegesen- teljes mennyiségben emberi fogyasztásra alkalmassá tenni. Valójában ez a tisztítás csak megváltoztatja szennyezés jellegét, ipari vizet állít elő. Az ipari víz nagyon megfelelő öntözésre, ipari folyamatokhoz, a lakossági felhasználásra, de emberi fogyasztásra -ivásra- nem alkalmas. Emberi fogyasztásra az ipari víznél sokkal jobban megfelelnek a természetes ásványvizek, de sajnos ezek sem az emberi test igényeihez igazodnak.
Az ember valójában a felhasználási körforgásban lévő vízmennyiségnek csak elenyésző részét issza meg.

Egy fő naponta kb. 150 liter vizet használ fel az alábbi eloszlásban:
  • Ivás, főzés 3-4 liter
  • Kézmosás 10-15 liter
  • Fürdés, zuhanyozás 20-40 liter
  • Mosás 20-40 liter
  • Tisztítás 5-10 liter
  • WC használat 20-40 liter
Víztakarékossági tanácsok:
  • Fürdés helyett zuhanyozás.
  • Gyorsan mossuk meg a kezünket, ne folyassuk feleslegesen a vizet.
  • Fogmosáskor használjunk poharat.
  • Minden szemét szennyezi a vizet a körforgásban.
  • Soha ne öntsön olajat, vegyszereket, hulladékot a WC-be

A víz szerepe az emberi testben

Az újszülöttek kb. 75-80%-át víz képezi.
A felnőttek testének kb. 60-70%-a víz, pl. egy 80 kp súlyú felnőtt szervezet kb. 54 l vizet tartalmaz.
Az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz.
Egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot megiszik, és a veséken naponta 180 liter testnedv folyik át.
Csak az édesvíz alkalmas emberi fogyasztásra, így van ez az állatok és növények esetében is. Az ember étel nélkül hetekig is kibírja, víz nélkül másfél nap után elpusztul. A víz szerepe az emberi testben létfontosságú.


A víz legfontosabb feladatai a szervezetben:
  • A víz szállítja a tápanyagokat a sejtekhez.
  • A víz eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket.
  • A víz karbantartja a sejtek elektromágneses teréhez szükséges elektron és protonszintet.
  • A víz párásítja a levegőt amit belélegzünk.
  • A víz teszi rugalmassá az ízületeket a csontok összekapcsolásához.
  • A legfontosabb szerveinket védő rugalmas burkot víz alkotja. 

 

Tévhitek a vízről

A víz funkcióinak egyikéhez sem szükséges az ásványok vagy egyéb oldott anyagok jelenléte a vízben. Ezért aztán az ember élete során ásványok formájában 200 kg kőzetet iszik meg, ami csak keresztülmegy a testén.
Szervezetünknek szüksége van ásványi anyagokra, de azt a vízből nem képes felhasználni, csak a szerves ásványi anyagokat képes felhasználni. Tehát elsősorban az ételekből veszi fel a test az ásványi anyagokat, esetleg a táplálkozás során elfogyasztott vízből. Másrészt ha megvizsgáljuk a vizek ásványi anyag tartalmát, kiderül, hogy a szükséges mennyiségnek csak egy kis töredékét tartalmazzák.


Ásványi anyag
A szervezet napi szükséglete
Szervetlen anyag 1 l ásványvízben
Szerves ásványi anyag 100g termékben
Kalcium 1000 mg 45-220 mg Sajt 1200 mg
Kálium 2000 mg 90 mg Szója 2000 mg
Magnézium 300 mg 50 mg Dió 250 mg
Vas 19 mg 3 mg Búzakorpa 13 mg
Cink 12 mg 2 mg Korpakenyér 2 mg
Nátrium 2000 mg 150 mg Sajt 1300 mg

A napi szükségletek adatai csak tájékoztatási értékek, az ivóvíz által tartalmazott mennyiségek irányértékek, amik a forrástól függően változhatnak.
Az emberi test sejtjeinek a működéséhez elektromágneses térre van szüksége. A sejtek elektromágneses terének fenntartásához szabad elektronok és protonok szükségesek. A fertőtlenítésre használt aktív klór magához vonzza a szabad részecskéket és ezzel rontja a sejtek működési feltételeit. A vízcsapból kieresztett, szabadon hagyott vízből a klór annak típusától függően előbb-utóbb távozik. Vezetékes vizet lehetőleg csak pihentetés után igyuk. Ha tehetjük igyunk inkább ásványvizet, illetve igyuk a test számára legegészségesebb ozmózis eljárással tisztított vizet.

Hogyan fedezzük ásványi anyag szükségletünket?


Az alábbi táblázat tartalmazza azokat az ásványi anyag határértékeket amelyre egy egészséges embernek szüksége van. Látni fogjuk a víz szerepe elhanyagolható az ásványi anyagok pótlásának feladatában.
Speciális diéta esetén jelentős eltérések lehetnek a napi szükségletek értékeiben, ebben az esetben tartsa be az orvos által javasolt étrendet.
Feltüntettük azt is, hogy átlagosan mennyi ásványi anyagot tartalmaz az ásványvíz és mennyit lehet a különböző ételekből felvenni, az adatok természetesen tájékoztató jellegűek, függenek a víz fajtájától is.



Ásványi anyag Napi szükséglet Napi felvétel
ivóvízzel
1 liter ivóvíz
tartalma
Ásványi anyag források
(100g táplálék tartalma)
Kálcium 500-1.000 mg 100 mg 95 mg kemény sajt
puha sajt
dió
zöldség
fehérliszt
tej
tojás
gabona
gyümölcs
1.200 mg
725 mg
250 mg
150 mg
140 mg
120 mg
80 mg
60 mg
60 mg
Kálium Nincsen ajánlott napi bevitel mennyiség, a felvétel intervalluma 1.960 és 5.870 mg között van. Sok táplálék tartalmaz káliumot, de regionálisan nagy eltérések lehetnek a mennyiségekben. Az adatok csak irányszámok. 90 mg szójaliszt
szárított gyümölcs
búzakorpa
friss saláta
burgonya
dió
műzli
gyümölcslé
tojás
sajt
indiai tea
pörkölt kávé
kakaópor
1.660 - 2.030 mg
710 - 1.880 mg
1.160 mg
140 - 1.080 mg
1.020 mg
350 - 950 mg
100 - 600 mg
110 - 260 mg
140 mg
100 - 190 mg
2.160 mg
2.020 mg
1.500 mg
Nátrium Nincsen napi ajánlott mennyiség, de 1.000 - 3.000 mg elegendő naponta A nátrium források legismertebb fajtája az asztali só. 2 - 300 mg 150 mg ömlesztett / puhasajt
műzli
sózott sajt
kenyér
tojás
1.360 mg
1.200 mg
870 mg
560 mg
140 mg
Molibdén kb. 0,5 mg hajdina
babkonzerv
búzacsíra
szójabab
gabona
tojás
kakaó
zöldség
gyümölcs
0,49 mg
0,35 mg
0,20 mg
0,20 mg
0,09 mg
0,05 mg
0,05 mg
0,03 mg
0,02 mg
Króm Nincsen napi ajánlott mennyiség, de a 0,05 - 0,2 mg közötti érték elegendő naponta 0,01 mg 0,05 mg tojás sárgája
sörélesztő
keménysajt
gyümölcslé
korpakenyér
méz
zöldség
gyümölcs
0,18 mg
0,12 mg
0,06 mg
0,05 mg
0,04 mg
0,03 mg
0,02 mg
0,01 mg
Nikkel Még nincs kielégítő kutatási eredmény 0,05 mg Még nincs kielégítő kutatási eredmény
Kobalt kb. 0,001 mg fésűkagyló
máj
zöldség
0,225 mg
0,015 mg
0,020 - 0,060 mg
Foszfor Nincsen ajánlott napi bevitel mennyiség, a felvétel intervalluma 240 és 1.200 mg között van (kortól függően). sörélesztő
tejpor
búzacsíra
keménysajt
dió
gabona
tojás
joghurt
1.900 mg
950 mg
930 mg
520 mg
370 mg
290 mg
128 mg
140 mg
Kén 800 mg 0,05 mg 240 mg dió
fokhagyma
sajt
tojás
teljes liszt
hüvelyes növények
150 - 380 mg
370 mg
200 - 330 mg
180 mg
150 mg
120 mg
Szilícium nincsen napi ajánlott mennyiség
Fluor nincsen napi ajánlott mennyiség 4 mg
Jód kb. 0,2 mg 0,04 mg kagyló
hering
gabona, zöldség
gyümölcs
0,659 mg
0,021 - 0,027 mg

0,002 - 0,005 mg
Magnézum 220 - 400 mg 50 mg 50 mg szójabab
dió
teljes búzaliszt
barnarizs
szárított gyümölcs
zöldség
banán
310 mg
250 mg
140 mg
119 mg
80 mg
60 mg
42 mg
Vas 8-28 mg 3 mg-ig 0,2 mg búzakorpa
kakaópor
szójaliszt
petrezsejem
szárított gyümölcs
gabona
vörösbab
12,9 mg
10,5 mg
8,0 mg
8,0 mg
5,8 mg
4,1 mg
2,5 mg
Cink 8 - 16 mg 2 mg sörélesztő
keménysajt
korpakenyér
tojás
hüvelyes növények
teljes gabona
7,8 mg
4,0 mg
2,0 mg
1,5 mg
1,0 mg
1,0 mg
Réz 1 - 2,5 mg 1 mg sörélesztő
olivabogyó
dió
hüvelyes növény
korpakenyér
szárított gyümölcs
3,3 mg
1,6 mg
1,4 mg
0,8 mg
0,3 mg
0,3 mg
Vanádium kb. 0,1 - 0,3 mg petrezselyem
hónapos retek
kapor
fejes saláta
eper
uborka
alma
2,95 mg
0,79 mg
0,46 mg
0,28 mg
0,07 mg
0,04 mg
0,03 mg
Ón még nincs kielégítő kutatási eredmény
Mangán 2 - 5 mg 0,05 mg gabona
korpakenyér
dió
hüvelyes növények
gyümölcs
zöld zöldség
4,92 mg
4,21 mg
3,54 mg
2,01 mg
1,05 mg
0,78 mg
Klór nincs ajánlott napi mennyiség A klór tápanyagforrása megegyezik a nátriuméval. Aki megfelelő mennyiségű nátriumot vesz magához (konyhasó), az egyben klór szükségletét is kielégíti.

A víz gyógyító hatása


A Földnek csaknem minden részén számtalan helyen törnek elő források, amelyeknek a vize lényegesen különbözik a közönséges kút-, folyó-, tóvíztől. Egyik forrás vizében jelentékeny mennyiségű különböző só van oldva, a másik bőségesen tartalmaz oldott gázokat. Sokszor ezek közül a kiváló tulajdonságok közül nem egy, hanem több is megtalálható egyes forrásvizekben.


Természetes, hogy a régmúltban nem tudtak még semmit a forrásvizekben oldott anyagok minőségéről, és csak a gyógyító hatást állapították meg. Paracelsus az első, aki a forrásvizek gyógyító hatását magyarázni igyekszik. Szerinte amikor a víz a Föld belsejében különböző ásványokkal érintkezik, azok erejéből nyer gyógyítóerőt. Tanítványa, Thurneisser már rendszeresen foglalkozik az ásványvizek összetételével.

Gyógyító erejét fizikai és kémiai hatásai révén fejti ki testünkre.

Fizikai hatás

az ember levegőkörnyezetben él, annak behatásához szokott, ahhoz alkalmazkodott. A fürdővizébe merült testre szokatlan erők hatnak, amelyek a szervek működését nagymértékben befolyásolják. Ha közönséges fürdővízben fürdünk, a fürdő fizikai tényezői (hőmérséklet, felhajtó ereje) hatnak a szervezetünkre. Az ásványi anyag tartalmú vizekben a felhajtó erő nagyobb, a vízbe merülő test súlya mintegy tizedére csökken. A mozgás a vízben sokkal könnyebb, ezért a sérült, kopott ízületek is megmozgathatók. Mozgás közben a víz masszírozó munkát is kifejt a bőr alatti izmokra. Nem elhanyagolható az sem, hogy az esések, a zúzódások esélye is jóval kisebb. A langyos és a meleg víz segíti az erek kitágulását, így a vérnyomás csökkenéséhez vezet. Mindezen hatásokat használja ki a vízgyógyászat, más néven hidroterápia.

Kémiai hatás

a termál- és gyógyvizek kémiai hatásukat a bennük oldott ásványi anyagok bőrön keresztül való felszívódása révén fejtik ki. A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert, és kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét. Regeneráló, felépítő folyamatokat indítanak el a szervezetben. E hatások vizsgálatával, illetve kúraszerű alkalmazásával foglalkozik a balneoterápia.

Mindezen hatásokat segíti, hogy a fürdőhelyek mikroklímája a levegőben található negatív ionok túlsúlya miatt stresszoldó, idegnyugtató, pihentető hatású. A megszokott életritmus lassulása, a vízben végzett lassú mozdulatok szintén hozzájárulnak a felüdüléshez.

A gyógyvizek alkalmazási lehetőségei

A különböző gyógyvízfajtákat hőmérsékletük alapján, 30 *C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (termál vagy hévíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezhetjük termálvíznek, ha hőmérsékletük meghaladja a 30 *C-ot. A víz hőfokát az adott terület geometrikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/*C, Magyarországon 20 m/*C, ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható felszínre a gyógyvíz, termálvíz.
Meghatározásában a gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek összetétele és fizikai tulajdonsága a szövetekben gyógyító hatással bír. A gyógyvíz "kinevezést" orvosi vizsgálatok, balneológiai kutatások előzik meg, és ezek alapján adják meg hozzá az engedélyezést.
Ásványvíz az a víz, melynek minden literjében legalább 1000 mg, a talajrétegeken keresztülszivárgón (szűrés), kőzetekből kioldott szilárd alkatrész található.


Felléphet a gyógyvíztartalmú kúra folyamán ún. gyógyvíz-ivókúra vagy gyógyvíz-fürdőkúra reakció, amely a tünetek fokozódásával jár. Ilyen tünetek lehetnek:
az általános rossz közérzet, fáradékonyság, a fájdalom fokozódása, fejfájás, bágyadtság, aluszékonyság, álmatlanság, ingerlékenység, étvágytalanság, szapora pulzus és néha hőemelkedés, bőrpír. 
Gyógyvíz tartalmú ivókúra és gyógyvíz fürdőkúra során ezek a reakciótünetek idővel elmúlnak, illetve ha nem, akkor az orvos utasításának megfelelően csökkenteni kell vagy a gyógyvíz ivókúra mennyiségét, vagy a gyógyvíz fürdőkúra esetében a fürdés időtartamát, illetve a víz hőmérsékletét. Esetenként meg is szüntethetik a gyógyvíz-kezelést (pl. fokozott gyulladások, erek állapota vagy vérzések miatt.)

2010. szeptember 13., hétfő

A víz útja a testünkben és Földünkön


Embrionális állapotunkban csaknem 90 %-ban vízből voltunk. Az összes információt ez a közeg rezgette át sejtjeinknek, általa épült fel szilárd vázunk is.
Csecsemőként még 80 %-ban ő tartotta puhán tagjainkat, s óvta meg sérüléstől erősödő csontjainkat, szerveinket. Felnőttként 60 %-ra csökkentette jelenlétét, de így is folyamatosan jelen van lélegzetünkben, sóhajunkban, örömkönnyeinkben. Fejünk búbjától a sarkunk végéig. Hajunk lágyságát, szemünk csillogását, arcunk verejtékét, bőrünk életteli fényét neki köszönhetjük.
Védelmi vonalunk több szakaszán veszi fel a harcot a betolakodókkal szemben: az orrunkba jutó kórokozókkal szembeni nedves védelmet biztosít, ha láz marja testünket, engedelmesen felhevül sejtjeinkben, hogy tüzes vizével elégesse őket. A tüsszentéssel távozó bacik térbejutását az ő energiáján szánkózva intézzük.




Agyunk sejtjei nedves közegben békésen szunnyadnak, hisz alig 5-6 %-ot hasznosítunk belőlük - vajon mennyire baj ez? Amit iszunk kiválasztó szerveinkben, veséinkben, húgyhólyagunkban kerül szintetizálásra, s eldöntésre, mi marad és mi távozik - ami marad, éltet, táplál és keringtet "folyvást" tovább.
Emésztésünk is csak általa tud kiteljesedni. Amikor összefut a szánkban a nyál, máris emésztő enzimek készülnek elő, s ízlelőbimbóink erőteljesen vágynak a felidézett ízre. Gyomrunkba kerülve a falat, az általa higított gyomorsavban kezdi meg előemésztődését és a máj figyelme megoszlik a méregtelenítés és az epe váladék között, s mindezt a víznek köszönheti, mert többirányú munkáját csakis ő tudja szolgálni.
Továbblépve emésztőszerveinken, lesiklik a tápanyag.
S szívünk, hogyan is pumpálhatja azt az 5 liter vért egy hatalmas hálózaton át sokszor, ha a víz nem tenné lehetővé? Idősebb korunkban testünk vízháztartása lecsökken 50 % körülire, s fenntart, pihen, kivár.

Az élet egy körforgás. Születés, elmúlás, újra-születés...



A természet leköveti ezt a ciklusosságot...vagy az ember követi le a természet ciklikusságát?
A földi élet vízkörforgása ugyanolyan csodálatos misztérium, mint az emberi élet körforgása. Bárhonnan indítjuk, mindig körbeér. Ha a földből emelkedik a magasba és páraként létezik, majd terhét gyarapítja, hogy felhőként trónoljon a magasban, akkor is egy idő után vágyik arra, hogy ismét a földre juthasson, hogy táplálhasson növényt, állatot, embert, s hogy születhessen belőle patak, folyó, tenger..., amiből megint emelkedni akar, hogy ismét újra csendesen aláhulljon...
Az élet és az életterünk egyedülállóan varázslatos ajándék. Óvjuk, amennyire tőlünk telik. Tudjunk megállni néha egy-egy pillanatra egy hópehely, egy vízcsepp tökéletességén elcsodálkozva. Fogadjuk magunkba a természet teljességét, még itt a civilizásciós kényelmek és kényelmetlenségek közepette is.

A víz fogyasztása helyes idő szerint...


A víz fogyasztása helyes idő szerint maximalizálja az emberi test működését.

  • 2 pohár víz rögtön felébredés után segíti a belső szervek működését. 1 pohár víz 30 perccel étkezés előtt elősegíti az emésztést

  • 1 pohár víz fürdés előtt csökkenti a vérnyomást

  • 1 pohár víz lefekvés előtt megelőzi az agyvérzést és az alvás zben gyakran előforduló szívrohamot

2010. augusztus 17., kedd

A víz: a jövő kihívása


Sokan úgy vélik, elegendő mennyiségű egészséges vízzel rendelkezünk és aggodalomra nincsen okunk. Mások vészharangot kongatnak: a víz a 21. század olajválságát eredményezheti.

A víz megítélése roppant változatos. A városi emberek számára a víz csodája jelentős részben elveszett. Többségük úgy véli, bőségesen rendelkezésre álló közegről van szó, amelyet jól ismer és ért. Hozzászokott ahhoz, hogy gombnyomásra jut tiszta vízhez, az elhasznált, koszos vizet pedig észrevétlenül nyeli el a csatorna. Izgalmat legfeljebb váratlan események okoznak: csőtörés, halpusztulás a Balatonon, cianid szennyezés a Tiszán vagy hasonlók.

Mások, a száraz területeken élők igazi csodaként vágynak a víz után és kincsként gazdálkodnak minden cseppjével: életük múlik ezen. Ismét mások a vizet az árvizekkel azonosítják. Elsősorban fenyegetettséget és tehetetlenséget éreznek: szeretnének cselekedni, de nem tudják, mikor és hogyan.

Ami talán közös: a többség a saját "portájával" és az ivóvízzel foglalkozik.

Bolygónk édesvízkészlete nem kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére is.
Kevesen teszik fel a kérdést, mi történik az elszennyezett vízzel, hová jut és milyen károkat okoz, mit jelent a víz az állatok és a növények számára, mekkora a felelősségünk abban, hogy a jövő generációk is elegendő tiszta vízhez juthassanak, és mit tehet a társadalom és az egyes ember azért, hogy vizeink egészségesek legyenek? 




Sokszor nem úgy viszonyulunk lételemünkhöz, mint ahogy azt megérdemelné. Gyakran pazaroljuk, nem vigyázunk környezetünkre, ezáltal felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük.

Sajnos beláthatatlan következményekkel járhat, ha rövidesen nem változtatunk ezen a magatartáson. Jelenünk és az eljövendő nemzedékek sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.

Ennek érdekében Magyarország egyre nagyobb gondot fordít a környezetvédelemre. Nagy szerepet tulajdonít a gyerekek környezettudatos nevelésére, amely hozzájárul a szemléletmód kialakításához és a vízzel kapcsolatos attitűdhöz is.