Tudtad, hogy... ?
 |
A Föld teljes vízkészletét 2 milliárd km3-re becsülik. Ez a vízkészlet a Föld, mint égitest kialakulása óta változatlan, és a Föld teljes tömegének 1%-a. Ezen vízkészletnek mintegy 30%-a kémiailag kötött víz, a szabad vízkészlet 1,36 milliárd km3-re tehető.
A szabad vízkészletek mintegy 97%-a sósvíz, és a kereken 3%-ra tehető édesvíz jelentős része a sarki jégtakaróban, illetve a gleccserekben fordul elő. Így a teljes vízkészletnek csupán 0,03%-a a ténylegesen hasznosítható, hozzáférhető édesvíz.
Nem tévedés, csak 0,03%!
Egyes területeken túl sok a víz, és áradásoktól szenvednek, pl. Bangladesben, és az Egyesült Államokbeli Mississippi-folyó áradás-sújtotta területein. A világ más részein, Afrikában és Nyugat-Ázsiában, pedig súlyos aszályoktól kell tartani. A vízhez legnehezebben Afrikában és Nyugat-Ázsiában lehet hozzájutni. Ha a víz-felhasználás a jelenlegihez hasonló mértékben folytatódik, akkor 2025-re az emberek kétharmadának nem jut majd elegendő víz, az alapvető szükségletek kielégítésére. Annak ellenére sem, hogy a világ lakosságának több mint 37%-a a partok 100 km-es körzetében él, és ez az arány egyre növekszik!
Nem tévedés, kétharmadának!
Ha egy bankból több pénzt veszel ki, mint amennyit betettél, akkor túlléped a hitelkeretet, és idővel tönkremész. Így teszünk a vízkészlettel is a világ minden táján. Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában, Kínában, Indiában, Oroszországban, és az Egyesült Államokban a keretet hatalmas mértékben lépjük túl, minden évben. Ehhez járul a kezeletlen ipari hulladék és a szennyvíz beleürítése a vízrendszerbe. A felsorolt emberi tevékenységek következtében a vízhiány mára az egyik legsürgetőbb környezetvédelmi problémává vált.
A szennyezett víz világszerte 1,2 milliárd ember egészségét károsítja, és az 5 évesnél fiatalabb gyermek közül évente 15 milliónak a halálát okozza. Például Ázsiában az emberek harmad része nem jut ivóvízhez, és kétharmada nem részesül megfelelő egészségügyi ellátásban.
Nem tévedés, 15 millió gyermek hal meg évente
Az utóbbi 50 év folyamán a vízfogyasztás mindenhol megnövekedett. Nyugat-Európában, 1950 és 1990 között, 100 köbkilométerről 560-ra nőtt az éves fogyasztás, majd kicsit visszaesett. Ázsiában, 1900-tól az 1980-as évek közepéig, 600-ról 5 000 köbkilométerre nőtt. Bejdzsingben pedig, 1950-től 1980-ig, csaknem százszorosára.
Az ilyen mértékű növekedés fokozottan nehezíti a vízellátást, mely korlátozott mennyiségű és egyenlőtlen eloszlású. Őrültség, hogy hatalmas vízmennyiség vész el még a fejlett országokban is a szivárgó csöveken keresztül. Közép-Ázsia egyes részein olyan rosszak a csövek, hogy a víznek a felénél is több szivárog el.
Példák
Évente sok százmillió tonna nehézfém, növényvédőszer, savak, foszfátok, sugárzó anyagok tömege jut vizeinkbe. A szenyezett víztől elhullott fókák egyikéből százötvenféle mérget mutattak ki.
Az ásott kutakból hozzáférhető talajvíz ma Magyarországon lényegében sehol sem iható. Az első vízadó réteg teljesen elszennyeződött. De egyre több az olyan kút, amelyikben egyáltalán nincs víz, mert "elvezették".
A világnak szinte minden állóvize, folyója szennyezett. A Greenpeace független környezetvédő mozgalom szakértői megállapították, hogy a Dnyeperben lényegében szennyvíz folyik, a nehézfémek, az olaj, a vegyi anyagok következtében a folyó életveszélyesen fertőzött, a káros anyagok a megengedett határértékek ötszörösét is felülmúlják. Ez a folyó volna hivatva biztosítani a 2,6 milliós ukrán főváros, Kijev ivóvízellátását.
Az utóbbi 30 évben, a Fekete-tengerben, az értékes halak halászata a korábbinak a huszad részére csökkent, és a kagylók és rákfélék fogása is hasonlóképpen alakult. Ez annak az eredménye, hogy a Fekete-tengerbe évente 400 km3 emberi és ipari hulladék kerül, amelyet elsősorban a tengerbe torkolló folyók (köztük a Dnyeper és a Duna) szállítanak a környező országokból.
A Duna, a Dnyeper, a Dnyeszter és más nagy folyók szennyezettsége a Fekete-tengerbe torkollva egy nagy problémává sűrűsödik.
Aral-tóban élő mintegy 24 halfajból mára 20 eltűnt, s az ötvenes években évi 44 000 tonnára tehető és kb. 60 000 embert foglalkoztató halfogás nullára zuhant.
Magyarország felszíni folyóvizeinek 95%-a a határainkon túlról érkezik erősen szennyezetten.
Az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete alacsony frekvenciás lokátorokat telepít a tengerekbe, hogy nyomon kövessék a tengeralattjárókat. Bizonyított, hogy a delfinek és a bálnák nagyon érzékenyen reagálnak a lokátorokra, azok káros hatással vannak a zsákmányszerzésükre, szaporodásukra és vándorlásukra. Több esetben találtak a partra vetődött delfineken, bálnákon erős vérzést az agyban és a belső fülben. Ezek a sérülések tipikusan az erős zajártalom következményei. 180 decibeltől egy bálna dobhártyája szétszakad, a lokátorok 215 decibel fölött sugároznak. A hadsereg cáfol minden összefüggést.
Az aranybányászat során keletkező mérgező meddőtől és zagytól a cégek úgy szabadulnak meg, hogy a tengerbe borítják azt, veszélyeztetve ezzel az óceán fenekén élő lényeket. A meddő nehézfémeket és ciánt bocsát ki magából, megmérgezi a halakat és a környékbeli emberek egyéb táplálékforrásait.
A Bajai Californiai-öblöt 1993-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az utolsó érintetlen szülőhelye volt a csendes-óceáni szürkebálnáknak és más kihalástól veszélyeztetett állat- és növényfajnak. Ennek ellenére a Mitsubishi konszern egy sólepárlót épített, amely a jövőben húszezer liter tengervizet pumpál ki másodpercenként az öbölből, és a 116 négyzetmérföldes párologtató medencét tölti fel vele. Onnan a víz szennyvízként folyik vissza a tengerbe.
Napjainkban is kerül atomhulladék a tengerekbe. A Greenpeace búvárjai a francia La Hauge atomhulladék-újrahasznosító telepének vízelvezető csatornájában tizenhétmilliószor magasabb radioaktivitást mértek, mint a nem szennyezett vizekben.
Norvégia partjai előtt a hínár és a rákok radioaktív technéciummal fertőzöttek. Forrásként az elöregedett sellafieldi brit atomhulladék-újrahasznosítót nevezték meg a norvég sugárzáskutatók.
Amerikai geológusok radioaktív hulladékot akarnak süllyeszteni a tengerfenékbe egy kilométernyi hosszú csövön keresztül. A sugárzó tartályokat lyukakba engednék le, és befednék üledékkel.
1959 óta a Szovjetunió hatalmas mennyiségű atomhulladékot és kiszuperált atomerőművet süllyesztett el a Jeges-tengerben.
Egymillió tonna vegyi fegyver rozsdásodik a tenger mélyén 500 és 4500 m közötti mélységben. Különösen veszélyesnek számítanak a lassan keresztül lyukadó harcigáztartályok, melyeket Moszkva még 1947-ben süllyesztett el.
Százezer hordó gyenge radioaktivitású hulladék fekszik a spanyol partok előtt, melyek a gyógyszeriparból, a kutatásokból és a gyáriparból származnak.
A brit hidrográfiai szolgálat 57435 hajóroncsot tart nyilván, köztük több amerikai és orosz atom-tengeralattjárót.
 |
A DDT erősebben veszélyezteti a tengeri élőlényeket, mint a szárazföldieket. Az áramlások miatt a szennyezés globálisan szétterjed, és beépül a tengerek táplálékláncába. A bálnák zsírjában polybrómot mutattak ki, amit a számítógépekbe és a televíziókba építenek be tűzvédelmi anyagként. A befogott kardhalak 90%-a higannyal fertőzött. Az Északi-tengerben a nőstény Wellhorn-csigáknak hímivarszervük nőtt. A kiváltó anyagot hajók festékanyagában vélték felfedezni.
Minden olajfúrás 20 km2-nyi tengerfeneket szennyez be. Az aljzat egyharmada mentes minden élettől. Egyébként egy(!) liter olaj 1 millió liter tiszta vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni.
A mélytengeri kábelek elektromos mezeje megzavarja a lazacok és az angolnál tájékozódását, ezenfelül kihatással van a lárvák fejlődésére is.
Az algatelepek és a halak pusztulása világszerte növekszik. Miután Izrael nem írta alá a tiltóegyezményt, mely a vizekbe történő hulladék-kibocsátást rendezné, csak 1999-ig a Haifa Chemicals hatvanezer tonna mérgező hulladékot vezetett a tengerbe. Az ólom, kadmium és króm az áramlásokkal Szíriáig és Ciprusig is eljut. Összesen évente az óceánokba kerül:
- 2,6 millió tonna nitrát
- 2,5 millió tonna cink
- 370.000 tonna ólom
A legelterjedtebb hajóüzemanyagot a használat előtt hamutól, nehézfémektől és üledékektől kell mentesíteni. Az így keletkező ragadós hulladékok a kapitányok általában a tengerbe ürítik.
A Tunéziai-öbölben a gyárak naponta 12800 tonna foszfátos gipszet szivattyúznak, amely a műtrágyagyártásból marad vissza. Egyébként a legtöbb országban úgy használják a tengert, mintha szennyvízcsatorna volna. Afrika tengerparti városai például évente több százmillió liter szennyvizet és ipari szemetet bocsátanak a tengerbe. Várhatóan így lesz a jövőben is, hiszen képtelenek fedezni a szennyvizeket kezelő berendezések árát. Amikor szennyvizet, műtrágyát és egyéb "tápláló" anyagokat öntenek a tengerbe, a tengeri gyom és alga gomba-mód elszaporodik, és elszívja a halak elől az életben maradáshoz szükséges levegőt, akár egy horror filmben.
 |
A kétszáz legfontosabb halfajból hetvenet veszélyeztetettként sorolt be a FAO, a Világélelmezési Szervezet. Ezzel együtt a halászok száma növekedik. 1970-ben még tizenhárommillió, 1997-ben már harmincmillió halász volt. A legpusztítóbb eszközük az aljzaton is végigszántó vontatóháló, melyet a tőkehal és az alaszkai lazac halászására alkalmaznak. Egész ökoszisztémák semmisülnek meg ilyenkor. dinamit-halászat robbanószerekkel pusztít el minden vízi élőlényt. Fiatalok számoltak be erről Sri Lankán, a Fülöp-szigeteken, Tanzániában, Libériában és a Karib-tengeren. A tengeri emlősök, ragadozók és tengeri madarak nem találnak maguknak táplálékot. Egyébként a világ halászata 1987-ben érte el csúcspontját, és jelenleg csökkenőben van. Miért? Mert a modern halászati módszerek túl sok halat szippantanak fel, nagyot és kicsit egyaránt, így nem marad a párzáshoz elegendő fiatal hal.
Florida partjainál egy óriási építkezésből származó, hatalmas mennyiségű fölöslegessé vált földet öntöttek a tengerbe, amely iszappá válva belepte a korallzátonyokat. Az élőlények nagy része megfulladt. A korallzátonyok olyanok, mint a tenger őserdei: sok halnak adnak otthont. De 60%-uk kipusztulófélben van, elsősorban az emberi tevékenységből származó szennyezések következtében. A kihalt korallzátonyok egyenlők a halott tengerekkel: nincsenek bennük halak, sem turisták, akik a zátonyok látogatásáért fizetnének!
Maradva a floridai partoknál, az itt élő lamantinokat a kihalás veszélye fenyegeti. 1 200-nál kevesebb egyed maradt, és azok is gyorsan tűnnek el, elsősorban a turistahajók miatt. A hajómotor testükbe hasit, mert nagyon közel úsznak a vízfelszínhez.
Újfunland nagy zátonya tőkehal-bőségéről volt híres. Amikor az európai felfedezők először ide érkeztek, az a hír járta, hogy majdhogynem járni lehet a tengeren, annyi hal van benne. Mára szinte egyáltalán nincsen. A halászhajók sajnos túl sok halat fogtak ki, és vittek el. A halászat mértéke fenntarthatatlanná vált. Kanadában a partvidékek öröksége így a munkanélküliség maradt.
Mit tehetünk? Mit tehetsz te?
- Fürdés helyett inkább zuhanyozz! Egészségesebb és takarékosabb is, mint a kádban fürdés.
- Ne folyasd feleslegesen a vizet, a fogmosáshoz használj poharat!
- Ha csöpögő csapot látsz, zárd el, vagy szólj a felnőtteknek!
- A mosógépet rakjuk tele ruhával, ha beindítjuk, egy-két pólóért pazarlás beindítani.
- Azzal is vizet spórolunk meg, ha vigyázunk a ruháink tisztaságára. Ha kevesebb ruhát piszkolunk össze, kevesebb lesz a mosnivalónk is. Ügyeljünk arra, hogy sáros lábbal ne menjünk be a lakásba, mert úgy is megspórolhatunk vizet, ha nem kell naponta többször felmosnunk.
- A kertet reggel és este locsold, ilyenkor kevésbé párolog a víz. De locsolásra használhatjuk az összegyűjtött esővizet is. A vizet a növények gyökeréhez juttasd!
- Ne szemetelj az utcán, az erdőben, ne dobálj csokoládés papírt az utcai csatornalefolyókba. A szemét a kukába való, sőt a legjobb az, ha oda is válogatva kerül: külön üveg, külön papír, stb.
- A gyárakból kibocsátott szennyeződések, a műtrágya, a növényvédő szerek használata csökkenti az ivóvíztartalékot. Ügyeljünk arra, hogy milyen vegyszereket használunk, és minként szabadulunk meg tőlük.
- Környezetkímélő mosó- és mosogatószereket használjunk!
- Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből!
- Természetes vizekben közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal!
- Ne dobjunk lefolyóba, WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, kávézaccot, maró vegyszert, erős fertőtlenítőt, használt olajat!
